Fényszennyezés

Mi is az a fényszennyezés?
Szerző: Kolláth Zoltán

Fényszennyezés -- a mesterséges fény környezeti ártalmai

A világítástechnika és a környezetvédelem kapcsán valószínűleg legtöbben az elhasznált fényforrások újrahasznosítására, a takarékosabb világítótestekkel megtakarított elektromos energiára, és így a kevesebb elégetett fosszilis tüzelőanyagokra gondolnak. Elsőre talán nem jut eszünkbe, de maga a fény is szennyezheti környezetünket! Elegendő néhány példát keresnünk, s mindjárt természetessé válik ez a tény.

Fényszennyezés és az ember

Az élőlények természetes ciklusai a napszakok, a holdfázisok és az évszakok ismétlődésének ritmusában alakultak ki. A naptár és időszámítás is ezt tükrözi. A hold fázisait munkájuk vagy hobbijuk időbeosztásában a csillagászokon kívül elsősorban már csak a vadászok és halászok veszik figyelembe. Az éjszaka dolgozó emberek számára a nappalok és éjszakák ciklusa is kizökkentő lehet. A természetben megszokott fényviszonyok valószínűleg sokkal fontosabbak testi és lelki egészségünk szempontjából, mint azt korábban gondoltuk. Az USA Tudományos Kutatási Alapja a közelmúltban indított útra egy projektet, amely azt kutatja, hogy alvás közben a sötétség mennyire fontos a megfelelő hormonális egyensúly szempontjából. Több kutatási eredmény szerint az ablakon beszűrődő közvilágítási fények is egészségügyi kockázatot jelentenek. Ha ez igaz, akkor a fény ugyanolyan módon környezetszennyező lehet, mint a levegőben lévő szennyező gázok. Az emberek végső esetben megvédhetik éjszakai nyugalmukat egy sötétítő függönnyel, redőnnyel, de az állatvilág nem védekezhet önállóan. Az állatok jelentős részénél a nappalok és éjszakák változásának természetes rendje alapvető lételem.

 
Fényszennyezés és a csillagászat
 
A csillagos égbolt védelme mindenkinek érdeke, s nem csak a tudományos szempontok számítanak. Aki látta már az égboltot olyan helyről, ahol mesterséges fényeknek a nyoma sem látszik, s élvezhette a Tejút horizonttól horizontig húzódó sávjának látványát, az sohasem felejti el azt. A teljes pompájában ragyogó csillagos égbolt alatti sétát mindenki megérdemelné.

A városokban szinte már elfelejtettük, hogy milyenek a csillagok, esetleg a Holdat és a fényesebb bolygókat vesszük észre, leginkább az együttállásuk esetén. Sok pénzt kiadunk azért, hogy távoli tájakat megláthassunk, miközben egy természeti csoda itt van éjszakánként a fejünk fölött, de már a várost elhagyva sem láthatjuk azt. Egy városból persze optimálisan megvalósított világítás mellett sem láthatjuk az égboltot teljes szépségében, de az optimumra törekedve nem felejtenénk el a csillagokat, s talán a városok közelében is lehetőségünk nyílna ahhoz hasonló környezetbe lépni, amilyenből dédszüleink látták az éjszakai égboltot.

A fényszennyezés a világűrből

Hogy mennyit romlott a csillagos ég állapota az elmúlt évtizedekben, több vizsgálat is kimutatta. A szabad szemmel látható csillagok száma drasztikusan lecsökkent. Megdöbbentő az a térkép, amely az Amerikai Légierő védelmi meteorológiai müholdjának adatai alapján készült, s az éjszakai Földet mutatja.

A védelmi meteorológiai műhold adatai alapján feltérképezték a földfelszín jelentős részét a világűrbe távozó, és a légkörből visszaszórt fényenergiára vonatkozóan. A fényszóródás fizikájának és a domborzati viszonyoknak figyelembe vételével a meglévő adatokból kiszámolták, hogy milyen az égbolt háttérfényessége. Erről legutóbb egy világatlaszt is megjelentettek, amelyben országonként felsorolva is szerepelnek a fontosabb adatok. Az éjszakai égbolt természetes háttérfényessége a nagyon távoli csillagok, galaxisok összemosódó fényéből, az állatövi fényből tevődik össze. A szerzők már akkor fényszennyezésről beszélnek, amikor a mesterséges háttér eléri a természetes háttér 10%-át -- ez a csillagászati szempontból megadott határérték. A táblázat adatai szerint Magyarország teljes lakossága olyan helyen él, ahol az égbolt fényessége meghaladja ezt a küszöböt. A nem szakmabeli, de az égboltra rácsodálkozó emberek szempontjából érdekesebbek az alábbi adatok. Átlagos szemű ember esetén a Tejút sávjának megfigyelhetősége tiszta időben a lakosság 37%-ának lehetetlen. Még elgondolkodtatóbb, hogy a hazai népesség 76%-a él olyan helyen, ahol a háttér megvilágítottsága legalább akkora, mintha az elsőnegyedben lévő Hold világítaná meg. Telihold okozta háttérfényhez hasonlítható megvilágítottságot pedig a hazai lakosság 47%-a tapasztalhat. Tőlünk nyugatra hasonlóak a tapasztalatok.

Az USA lakosságának 81%-a felett meghaladja az égbolt fényessége a telihold esetén mérhető értéket! Ezek az értékek tiszta, szennyeződésmentes levegő esetén értendők, általában ennél jelentősen rosszabbat tapasztalhatunk.

A hazai szabályozás lehetőségei

A világítástechnikusoknak és csillagászoknak együttesen kell előkészíteni egy olyan törvénytervezetet, amely korlátozza a felesleges fényeket hazánkban is. A fényszennyezés leküzdésének az egyik legfontosabb eleme, hogy a lámpatestek ernyőzöttek legyenek, a szükségtelen (és így káros) irányban sugárzott fényt kiszűrjék. Nagyon egyszerű a recept: ha a horizont síkja fölé nem távozik fény, akkor az égbolt háttérfényessége nem növekszik meg jelentősen.
A párbeszéd és együtt gondolkodás már elkezdődött a világítástechnikusok és a csillagászok között. Ez minden ember érdeke a természetes környezetünk, az energiatakarékosság szempontjából is. Ráadásul gyermekeinknek, unokáinknak biztosíthatjuk ezzel, hogy majd gyönyörködhessenek az eléjük tárulkozó Univerzumban, s ne csak a könyvekből ismerjék a Göncölszekeret és a Fiastyúkot. Kár lenne eltékozolni ezt, az eredendően meglévő örökségünket a feleslegesen hivalkodó mesterséges fények kedvéért.

Dr. Kolláth Zoltán
 Megjelent a Világítástechnikai Évkönyv 2002-2003 kötetében. (Világítástechnikai Társaság 2002)
Forrás: http://polaris.mcse.hu

A Világítástechnikai Évkönyv 2002-2003 kötetében megjelent cikk a fényszennyezésről rövidített változata